Korai stádiumú prosztatarák
Tartalom
A vizsgálat, amelynek neve Fifteen-Year Survival Outcomes Following Primary Androgen Deprivation Therapy for Localized Prostate Cancer, az androgéndeprivációs terápiával ADT foglalkozott, amely az utóbbi 15 évben népszerű alternatívája lett a műtétnek, a sugárkezelésnek vagy a konzervatív kezelésnek a megfigyelésnek. A kutatás 66 Medicare beteg adatait használta fel, akik valamennyien 66 évesek vagy idősebbek voltak, és T1-T2 klinikai stádiumú prosztatarákot diagnosztizáltak náluk azaz a rák nem terjedt túl a prosztatán és között.
E betegek a diagnózist követő 6 hónapban nem estek át műtéten és sugárkezelést sem kaptak. Egy korábbi kutatásában, amelyben kutatócsoportja szintén az ADT-vel foglalkozott, csak ig követték a betegeket.
Ebben korai stádiumú prosztatarák vizsgálatban 6 évvel meghosszabbították a követési időtartamot, és további 47 beteget vizsgáltak. A teljes túlélés medián követési ideje 9 év volt. A mostani vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy ha a diagnózist követő 6 hónapban elsődleges kezelésként az ADT-t alkalmazták, a hormonterápia nem javította sem a 15 éves teljes túlélést, sem pedig a prosztatarák-specifikus túlélést, s ez leginkább az idősebb betegek esetében volt így.
A vizsgálat összevetette a túlélési arányt az Egyesült Államok olyan területein, ahol gyakran használják az ADT-t egyedüli terápiaként és azokon a területeken, ahol ritkán alkalmazzák. Lu-Yao elmondta, hogy míg a korábbi kutatások azt mutatták, hogy az ADT — más helmint fertőzés aránya kombinálva — megfelelő kezelés a nagy kockázatú betegekben, egyedüli alkalmazását, főleg az idősebb populációban, nagyon meg kell gondolni.
Lu-Yao megemlítette, hogy mivel vizsgálatukban nem szerepeltek 66 évesnél fiatalabb betegek, lehet, hogy az ifjabb férfiaknál másmilyenek lennének az eredmények.
